Velence, Ponte della Paglia

Velence, Ponte della Paglia








Velence.
Tudta-e, hogy ...

... Velence két állandó veszélyforrása ma az eliszaposodás és az acqua alta(magas vízállás). A 20. század második felében a környék vegyiüzemeinek, kőolaj-finomítójának környezetszennyezése és a közlekedési eszközök légszennyezése miatt egyre gyorsuló ütemben zajlik a város építészeti emlékeinek pusztulása, süllyedése.

A lagúna vízállását állandó megfigyelés alatt tartják, közvetlen fenyegetés esetén szirénák szólalnak meg a városban. A Szent Márk téren (Piazza San Marco), a megállóknál és a forgalmas helyeken járópallókat fektetnek le. Gumicsizma nélkül szinte lehetetlenné válhat a gyalogos közlekedés.


Velence, Ponte della Paglia

Velence, Ponte della Libertà

Velence, Ponte della Libertà











Velence.
Tudta-e, hogy ...

... Velence klímáját a tenger határozza meg. Bár télen előfordulhatnak hideghullámok, nyáron pedig kánikula, a tenger felől szinte mindig érkezik friss szél. Téli időszakban néha sűrű tengeri pára burkolja a várost.


Velence, Ponte della Libertà




Velence.
Tudta-e, hogy ...

... Velence jellegzetessége a magas vízállás (acqua alta). Évente több alkalommal is előfordulhat november és április között, hogy ár önti el a város mélyebben fekvő részeit.

Míg 1966-ban 200 cm-vel, addig 2000-ben 144 cm-rel emelkedett az átlagos fölé a lagúna vízszintje. Csak egyetlen esztendőben, 1996-ban több mint 100 alkalommal öntötte el a 80 cm-es vagy ennél is magasabb acqua alta („magas víz”) a Szent Márk teret illetve Velence alacsonyabban fekvő részeit.

Velence, Ponte delle Guglie

Velence, Ponte delle Guglie








Velence. Tudta-e, hogy ...

... Velence létrejötte mind a természet mind az ember munkájának köszönhető, ám a környezeti feltételeket a természeti tényezők alakították ki: a lagúnák és szigeteik a jégkorszakbeli hatalmas folyamáradatoknak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak. Az Alpokból lezúduló, gleccserek által szaggattott kövek, törmelékek elérték a tengert, amit az Adria hullámai a part előtt teregettek el – így a nyílt tenger és a partok lapályaiba nyúló sekélyebb tengerrész között hosszú szigetek és nagy turzások jöttek létre. Így született meg a lagúna, mely 6-10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé.

A lagúna a part felé mindinkább elmocsarasodik, ez az ún. holt lagúna. Másik részébe viszont bejut a tenger kisméretű apálya és dagálya, a mivel vize együtt él az Adriával, így nem mocsarasodik el. Ez utóbbi az élő lagúna – s ebből született, nőtt ki Velence. A holt lagúna csak tavaszi áradások idején áll víz alatt, míg az élő lagúna egész esztendőben. A középkorban számos apró sziget benépesült s kisebb települések jelentek meg, kolostorok épültek rajtuk. Mára már ezek nagy része egyáltalán nem látható. Csupán néhány sziget maradt lakott, ahová hajón vagy menetrend szerinti közlekedési eszközökkel lehet eljutni.

A lagúnát a Lido és Pellestrina homokzátonyai választják el a tengertől. Három csatornája, kijárata a tenger irányába a Porto di Lido, a Porto di Chioggia és a Porto di Malomocco. A lagúna kiterjedése mintegy 50 km², vize legtöbb helyen sekély.


Velence, Ponte delle Guglie

Velence, Ponte di Calatrava (A negyedik híd)

Velence, Ponte di Calatrava







Velence, Ponte di Calatrava (A negyedik híd, teljes nevén: Quarto ponte sul Canal Grande). Santiago Calatrava új és heves vitákat illetve tiltakozásokat kiváltó alkotása. Terve 1996-ban, míg az építmény 2007. augusztus 12-én készült el posztmodern stílusban.

Velence, Ponte di Calatrava

Velence, Scalzi-híd (Ponte degli Scalzi)

Velence, Scalzi-híd










Ez a híd márványból épült és a velencei pályaudvar előtt a Canal Grande csatorna felett ível át.

Velence, Scalzi-híd

Velence, Akadémiai híd (Ponte dell'Accademia)

Velence, Akadémiai híd






Velence, Akadémiai híd

A híd a XIX. században épült. Velence legdélebbi, a Canal Grande csatorna felett átívelő hídja. Nevét az Akadémiai könyvtárról kapta. Közvetlenül az Accademia képtárához vezet.






Velence, Akadémiai híd

Velence, Rialtó-híd (Ponte di Rialto)

Velence, Rialtó-híd






Velence, Rialtó-híd (Ponte di Rialto).
A hidat 1588–1592 között építették, Velence legrégebbi a Canal Grande csatorna felett átívelő hídja. Már építése óta kereskedelmi központként működik. Íve 44 m hosszú, magassága 7,5 m, szélessége 22 m. Alapzata 12 000 cölöpből áll. A híd fesztávolsága 27,2 m.






Velence, Rialtó-híd